Egy 64 éves boszniai nő 2021 és 2025 között jogosulatlanul vett fel több mint 31 ezer euró AMS-ellátást Grazban, miközben életvitelszerűen Bosznia-Hercegovinában tartózkodott; az ügyben a lánya is vádlott lett, mert tolmácsként segítette az eljárásokat és a kérelmek kitöltését. A nő lánya is egyértelműen érintett volt az ügyben: a 29 éves vádlott tolmácsként jelent meg az AMS-időpontokon, tudott anyja valós lakhatási helyzetéről, és a munkanélküli-ellátás iránti kérelmeket is ő töltötte ki.
A csalásra a grazi AMS-nél folytatott vizsgálat és a Task Force SOLBE nyomozása derített fényt, a bíróság pedig már ítéletet is hozott.

Mit mond az AMS?

Az AMS hivatalos tájékoztatása szerint munkanélküli-ellátást akkor lehet igényelni, ha az érintettnek ausztriai lakóhelye van, regisztrálja magát az AMS-nél, és rendelkezésre áll a munkaerőpiac számára. Az AMS azt is egyértelműen rögzíti, hogy a kedvezményezettnek azonnal jelentenie kell többek között a külföldre utazást és minden olyan változást, amely az ellátás folyósítását érintheti.

Az AMS külön oldalon ismerteti azt is, hogy külföldön csak meghatározott, előre egyeztetett feltételek mellett folyósítható tovább az osztrák munkanélküli-ellátás, például ha valaki egy másik EGT-országban vagy Svájcban keres munkát, és ehhez előzetesen megkapja a szükséges AMS-dokumentumokat. A mostani grazi ügy ettől eltérő helyzet volt, mert a cikk szerint a nő a valós tartózkodási helyét és lakhatási körülményeit fedte el, így a jogosultság alapja sérült.

Bírósági ítélet

A Heute szerint az anya és a lánya a bíróság előtt beismerő vallomást tett. A beszámoló alapján az ügyben követelt 18 ezer eurót már visszafizették, további mintegy 13 ezer eurót pedig az AMS elévülés miatt már nem tud polgári úton érvényesíteni, ugyanakkor a lap szerint bírósági döntés alapján ezt az összeget is vissza kell fizetniük Ausztriának.

A két vádlottat végül hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Ez azt jelzi, hogy az ügy nem pusztán adminisztratív hibaként, hanem tudatos megtévesztésként jelent meg a büntetőeljárásban, ami különösen érzékeny kérdés egy olyan időszakban, amikor az osztrák hatóságok a szociális visszaélések visszaszorítását hangsúlyozzák.

Növekvő szociális csalások

A szociális csalások száma jelentősen emelkedett Ausztriában: míg 2016-ban 472 feljelentést regisztráltak, addig kilenc évvel később már 6062-t. A Task Force SOLBE 2025-ben összesen 23 millió eurós kárt tárt fel, és az adatokat Gerhard Karner belügyminiszter ismertetésére hivatkozva idézi.

2025-ben 6191 gyanúsítottat azonosítottak, közülük 74,5 százalék külföldi, 25,5 százalék osztrák állampolgár volt; a legtöbb gyanúsított Ukrajnából, Szíriából és Szerbiából származott, az esetek mintegy 43 százaléka pedig Bécshez kötődött. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a grazi AMS-ügy nem elszigetelt történet, hanem egy szélesebb, országos jelenség része lehet.

A grazi eset várhatóan tovább erősítheti az AMS-ellenőrzések és a szociális ellátásokhoz kapcsolódó nyilvántartások vizsgálatát, különösen a lakcím, a tényleges tartózkodási hely és a bejelentési kötelezettség körében. Az ügy jelentősége ezért túlmutat az egyedi ítéleten: azt üzeni, hogy az osztrák hatóságok a látszatlakcímekkel és jogosulatlan AMS-kifizetésekkel szemben egyre szigorúbban léphetnek fel.

Források: Heute, AMS – Arbeitslos melden und Arbeitslosengeld beantragen, AMS – Arbeitslosengeld im Ausland beziehen, AMS – Meldepflichten