Claudia Bauer osztrák integrációs miniszter pénteken ismertette a 2027-es és 2028-as kettős költségvetés integrációs fejezetét, amely kevesebb állami ráfordítás mellett több némettanulást, szigorúbb részvételi kötelezettséget és erősebb munkapiaci elvárásokat ír elő a migránsok számára Ausztriában. A bécsi bejelentés lényege: a kormány csökkentené az integrációs kiadásokat, miközben a nyelvi kurzusok, az integrációs programok és a munkavállalási ösztönzők terén nagyobb fegyelmet és mérhetőbb eredményeket vár el.

Az osztrák szövetségi kormány új irányt szab az integrációs politikának: kevesebb pénzből akar több eredményt elérni, nagyobb kötelezettségvállalással a résztvevők részéről. Claudia Bauer integrációs miniszter a 2027-es és 2028-as költségvetési terveket ismertetve úgy fogalmazott, a cél „kevesebb költség, nagyobb hatás és több kötelező jelleg”, ami már önmagában jelzi, hogy Ausztria nem egyszerűen spórolni akar, hanem át is alakítaná az integráció logikáját.

A miniszter szerint az idei évben még mintegy 143 millió eurót fordítanak integrációra, ám 2027-ben ez az összeg körülbelül 124 millió euróra, 2028-ban pedig 126 millió euróra csökken. Bauer ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legfontosabb területeket nem érinti visszavágás: a németnyelv-oktatás és a kötelező integrációs program továbbra is a rendszer központi eleme marad, mert a kabinet ezekben látja a hosszabb távú beilleszkedés kulcsát.

Német nyelvtanfolyamok Ausztriában

A német nyelv elsajátítása a bejelentés egyik fő pillére. A tárca tervei szerint 2027-ben és 2028-ban egyaránt 61 millió euró jut majd németkurzusokra, ami az Österreichischer Integrationsfonds számára évente akár 68 ezer kurzus- és tanulási hely biztosítását teheti lehetővé, miközben idén körülbelül 50 ezer férőhellyel számolnak.

A bővülést nem pusztán több hagyományos tantermi órával akarják elérni, hanem új oktatási modellekkel is. A tervek szerint több előadást közvetítenek majd online, erősítik a digitális tanulási formákat, és kötelező önálló tanulási időszakokat is beépítenek a rendszerbe, míg az ismétlővizsgára készülők számára külön kompakt kurzusokat szerveznének.

Bauer a jelenlegi eredményességet nyíltan bírálta: elmondása szerint „csak alig minden második integrációs vizsga sikeres”, miközben 2025-ben több mint 13 ezer német- és értékkurzust hagytak félbe igazolatlanul a résztvevők. A miniszter ezt azzal kommentálta, hogy „a németkurzus nem szabadidős ajánlat, hanem kötelesség”, vagyis a kormány szemében az állami finanszírozásért cserébe világosabb egyéni felelősség következik.

Szigorúbb integrációs szabályok

A kötelező integrációs programot a kabinet tovább bővítené, és ehhez az Österreichischer Integrationsfonds is több támogatást kapna. A tervek között szerepel a sűrűbb casemanagement és a résztvevők előrehaladását nyomon követő rendszeres megbeszélések bevezetése, ami arra utal, hogy a jövőben az integráció nemcsak szolgáltatás, hanem szorosabban ellenőrzött folyamat is lesz.

A miniszter bejelentése szerint a német- és értékkurzusok a jövőben kötelezőek lennének, az értékkurzusokat pedig kötelező vizsga zárná. Aki alapos indok nélkül nem jelenik meg a kijelölt időpontokon vagy nem teljesíti a vállalt intézkedéseket, annak következményekkel kell számolnia; Bauer ezt az Integrationspflichtengesetz elvárásaival indokolta, amely szerint Ausztriában elvárás a némettanulás, az álláskeresés, valamint a törvények és társadalmi értékek tiszteletben tartása.

Családi juttatások és megtakarítás

A csomag másik hangsúlyos eleme a családi támogatások újraszabályozása az alapellátásban részesülők esetében. A terv szerint azok, akiknek a megélhetését már teljes egészében az alapellátás fedezi, a jövőben nem kapnának további családi juttatásokat, mert a kormány szerint a rendszernek világos különbséget kell tennie az önfenntartó munkavállalás és a teljes állami ellátás között.

Bauer szerint ez az intézkedés nagyjából 30 millió eurós megtakarítást hozhat. A miniszter indoklása alapján a cél az, hogy erősebb munkapiaci ösztönzők jöjjenek létre, és jobban megérje dolgozni, mint kizárólag állami ellátásra támaszkodni; egyben azt is jelezte, hogy ezt a megközelítést a jövőbeni szociális reformokban is folytatni kívánja a kormány.

A most felvázolt irány alapján Ausztriában az integrációs politika súlypontja egyre inkább a teljesítményre, a részvételi fegyelemre és a munkapiaci aktivizálásra helyeződik át. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a szigorúbb szabályok valóban javítják-e a nyelvtanulás és az elhelyezkedés eredményességét, vagy újabb vitákat nyitnak az osztrák szociál- és integrációs politika határairól.

xxxyyy