Nácik, utcai támadás, parlamenti botrány – az FPÖ identitárius hálózata a leobeni taxitámadás tükrében.

Ismert identitárius aktivisták – köztük egy volt FPÖ-parlamenti munkatárs – állnak az osztrák hatóságok célkeresztjében, miután június 20-án hajnalban egy taxisofőrt brutálisan bántalmaztak a stájerországi Leobenben, a Burschenschaft Leder diákszövetség ünnepsége alatt. Az ügy nemcsak büntetőeljárást indított el, hanem az osztrák parlamentben is vihart kavart: az ellenzék azonnali biztonsági átvilágítást és határozott elhatárolódást követelt az FPÖ-től.

A leobeni éjszaka: náciüdvözlet, majd véres bántalmazás

A drámai eseménysor a steiermarki Leobenben játszódott le, ahol a Burschenschaft Leder diákszövetség 140. alapítási évfordulóját ünnepelte. A rendezvény már a szervezés szakaszában komoly visszhangot keltett: a vendégelőadók között szerepelt Matthias Helferich, az Alternatíva Németországnak (AfD) nordrhein-westfaleni szárnyából kizárt politikus, aki korábban maga nevezte magát a „nácizmus barátságos arcának”. A Montanuniversität Leoben rektora, Peter Moser nyilvánosan distanciálta magát az eseménytől.

Június 20-án hajnalban egy 57 éves taxisofőrt hívtak a rendezvény helyszínére. A járműbe szálló utasok – egy nő és három férfi – azonnal náci köszöntéseket és „Sieg Heil”, „Heil Hitler” kiáltásokat skandáltak. A sofőr azonnal kiutasította őket az autóból, és értesítette a rendőrséget. Amikor megpróbálta feltartóztatni a menekülni készülő gyanúsítottakat a kiérkező járőrök megérkezéséig, az egyik férfi hátulról fojtogatni kezdte, majd a földre vitte – ezután többen rugdosni és ütni kezdték. A sofőr súlyos zúzódásokat és fejsérüléseket szenvedett.

Az osztrák alkotmányvédelem (DSN) és a rendőrség fokozott jelenléttel biztosította a rendezvényt annak kényes jellege miatt – ennek ellenére az incidens bejelentése után a hatóságok 15 perccel sem értek a helyszínre.

A Burschenschaft férfiakból álló, hagyományos német/ausztriai egyetemi diákszervezet (studentische Verbindung), amely erősen a nacionalista, konzervatív értékrendre és zárt férfiközösségekre épít.

A gyanúsítottak: identitárius vezérek és FPÖ-kapcsolat

A leobeni ügyészség – majd később a bécsi ügyészség – a Verbotsgesetz szerinti nácizmus éltetése és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított eljárást. Az APA hírügynökség értesülései szerint a gyanúsítottak között az Identitäre Bewegung Österreich (IBÖ) több vezető tagja szerepel.

A három legfontosabb azonosított gyanúsított:

• Gernot Schmidt (Gernot S.) – az Olympia diákszövetség tagja, egészen a közelmúltig Michael Oberlechner FPÖ-s nemzeti tanácsi képviselő parlamenti munkatársa. Ellene a bécsi LSE (Landesamt Staatsschutz und Extremismusbekämpfung) külön is vizsgálatot folytat: 2025 júniusában egy SS-dalt éneklő diákszövetségi temetésen vett részt, és júniusban idegengyűlölő Instagram-posztot tett közzé. A DSN-feljelentést az SS-dal ügyében időközben megszüntették.

• Yannick Wagemann (Yannick W.) – az IBÖ volt bécsi szóvivője, német állampolgár. Az SPÖ Gerhard Karner belügyminisztertől (ÖVP) azonnali kiutasítási eljárás megindítását követelte ellene.

• Uwe S. – szintén német állampolgár, az IBÖ tagja.

A gyanúsítottak mindegyike tagja a Burschenschaft Olympia diákszövetségnek. A Der Standard közlése szerint Martin Sellner, az IBÖ leghíresebb figurája szintén a gyanúsítottak között szerepel, bár pontos szerepe a nyomozás tárgyát képezi.

Az FPÖ válasza: „nem aktív munkatárs”

Az FPÖ kezdetben csupán annyit közölt az APA megkeresésére, hogy „nem aktív parlamenti munkatársról van szó”, és az adatvédelemre hivatkozva nem adott további részleteket. Michael Oberlechner képviselő először megtagadta a nyilatkozatot.

Miután a sajtóban megjelentek a részletek, hétfő este az FPÖ közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy Schmidt munkaviszonyát a leobeni vádak nyomán szüntette meg. Oberlechner úgy nyilatkozott, hogy Schmidt közvetlenül nála jelentkezett, és „csupán néhány heti munkaóra erejéig volt alkalmazva”.

Az eset különös súlyt kap annak fényében, hogy az ORF és a Der Standard korábban feltárta: tíz és húsz közé tehető azon FPÖ-parlamenti munkatársak száma, akik az alkotmányvédelem megfigyelése alatt állnak IBÖ-közelségük miatt. A kontrast.at szerint Gernot Schmidt neve már a 2025-ös DSN-jelentésben is szerepelt, mint az IBÖ kulcsfigurája. Emellett egy szeptember 2025-ös, parlament előtti erőszakos incidensben egy másik volt FPÖ-munkatársat is azonosítottak.

Politikai robbanás: a Nationalrat vitába száll

A leobeni ügy 2026. július 7-én az osztrák Nationalrat napirendi pontjává vált. Az összes többi parlamenti frakció egységesen az FPÖ egyértelmű elhatárolódását követelte.

Lukas Hammer, a Zöldek jogállami és szélsőjobboldali ügyekért felelős szóvivője rámutatott: az identitáriusok nemcsak biztonsági kockázatot jelentenek a parlamentben, hanem az FPÖ révén hozzáférést kapnak annak legérzékenyebb területeihez. Hammer parlamenti kérdéseket nyújtott be mind Rosenkranz Nationalrat-elnökhöz, mind a belügyminisztériumhoz.

Ernst Gödl, az ÖVP frakcióvezetője az esetet „nem elszigetelt incidensnek, hanem egy olyan miliő legújabb megnyilvánulásának” nevezte, amely „régen benyúlt a politikai életbe”. Hozzátette: „Egy párt, amely normalizálja a szélsőjobboldali hálózatokat, saját struktúráiba fogadja és közelségüket relativizálja, maga is biztonsági kockázattá válik a köztársaság számára.”

Klaus Seltenheim, az SPÖ szövetségi ügyvezetője Yannick Wagemann azonnali kiutasítási vizsgálatát sürgette, és leszögezte: „Ausztriában nem lehet biztonságos menedéke semmilyen szélsőségesnek – legyen szó iszlamistákról, baloldaliakról vagy jobboldalról.”

A Neos frakcióvezetője, Yannick Shetty felszólította Herbert Kickl FPÖ-frakcióvezetőt és Walter Rosenkranz Nationalrat-elnököt, hogy önkéntesen, az alkotmányvédelem bevonásával végezzenek biztonsági átvilágítást munkatársaik körében – különösebb jogszabályváltoztatás nélkül.

Parlamenti átvilágítás: régi vita, megújult nyomás

A parlamenti alkalmazottak biztonsági szűrésének kérdése nem új keletű. Az ORF-Report és a Der Standard közös riportja már 2026 tavaszán felszínre hozta a problémát, de akkor a frakciók egyike sem szavazott meg kötelező átvilágítást. Az FPÖ Parlamentsklub igazgatója, Norbert Nemeth akkor így fogalmazott: „Csak tiszta demokratákat alkalmazunk” – Rosenkranz Nationalrat-elnök pedig azt mondta a hatósági figyelmeztetésekre utalva: „Kockázat mindenütt van.”

A leobeni incidens fényében Gödl közölte, hogy a következő parlamenti elnökségi ülésen napirendre tűzi az átvilágítás kérdését. A SOS Mitmensch emberi jogi szervezet adatai szerint az FPÖ-nek az IBÖ-höz és egyéb szélsőjobboldali csoportokhoz fűződő dokumentált kapcsolatainak száma 2025 első félévében rekordot döntött: hat hónap alatt több mint 90 esetet rögzítettek.

Schmidt előélete: az ÖVP-székház tetejétől az SS-dalig

Gernot Schmidt neve nem ismeretlen az osztrák hatóságok előtt. A profil.at visszatekintése szerint 2023. január 29-én, a niederösterreichi tartományi választások napján Schmidt és társai felmásztak az ÖVP St. Pölten-i pártközpontjának tetejére, ahol pirotechnikát gyújtottak és „Politikusokat börtönbe, határokat lezárni” feliratú transzparenst bontottak ki. A bírósági eljárás megindult, de az ügy részletei nem teljes körűen ismertek.

2025 júniusában egy burschenschafti temetésen SS-dal éneklésével vádolták, amelyet az osztrák Verbotsgesetz tilt. Ezt az eljárást időközben megszüntették. Az eset szemlélteti a Burschenschaftok és az identitárius mozgalom közötti átjárhatóságot, amelyet az IBÖ saját közleményei is alátámasztani látszanak: a szervezet az X platformon azt állította, hogy Wagemann és Schmidt „közel egy éve már nem aktív tagjai vagy szóvivői” a mozgalomnak – miközben mindketten rendszeresen megjelentek identitárius rendezvényeken.

A Montanuniversität és Leoben városa reagál

A botrány közvetlen intézményi következményekkel is járt. A Montanuniversität Leoben rektora bejelentette, hogy a Burschenschaft Ledert kizárják az egyetem jövőbeli rendezvényeiről. A VSStÖ Leoben diákszövetség az összes Burschenschaft azonnali kizárását és az együttműködés teljes megszüntetését követelte.

Várható következmények és a nyomozás állása

A leobeni ügyészség eljárását – mivel Bécsben már párhuzamos, Gernot Schmidttel kapcsolatos nyomozás folyt – átvette a bécsi ügyészség, amely a két ügyet összekapcsolta. Az ügyészség tájékoztatása szerint új fejleményekre legkorábban 2026 júliusának végéig számítanak.

A belügyminisztérium – a Bundesamt für Fremdenwesen und Asyl (BFA) és a DSN bevonásával – vizsgálja Yannick Wagemann és Uwe S. esetleges Ausztriából való kiutasítását és tartózkodási tilalom elrendelését. Az osztrák precedens nem egyedülálló: a hatóságok korábban a német klímaaktivista Anja Windl ellen is két éves tartózkodási tilalmat rendeltek el közrendi alapon.

A leobeni ügy várhatóan hosszan meghatározza az osztrák belpolitikai diskurzust. Az FPÖ – amely Herbert Kickl vezette kormánykoalícióban jelenleg is meghatározó szerepet játszik – a parlamenti alkalmazottak átvilágításának kérdésében egyre szűkülő mozgástérrel szembesül. Ahogy Bernhard Weidinger, a Dokumentationsarchiv des Österreichischen Widerstandes (DÖW) szélsőjobboldali kutatója fogalmazott: az, hogy Schmidtet egyáltalán felvették, „sokatmondóbb, mint az elbocsátása” – hiszen mire az eset kipattant, a hatóságok már régóta tudtak szélsőjobboldali kötődéseiről.

xxxyyy