Történelmi megállapodás született az ukrajnai magyarság jogairól Magyarország és Ukrajna között – közölte Párizsban Magyar Péter miniszterelnök, aki a trianoni békeszerződés évfordulójának előestéjén jelentette be az áttörést. A magyar kormányfő szerint a mostani egyezség egy olyan, több mint másfél évtizedes lemaradást hoz be, amelyben a kárpátaljai magyar közösség nyelvi, oktatási és kulturális jogai folyamatosan szűkültek, és politikai viták tárgyává váltak.

Az elmúlt hetekben magyar és ukrán szakértők, a kárpátaljai magyar szervezetek bevonásával, intenzív egyeztetéseket folytattak a kisebbség helyzetének rendezéséről, amelyek egy átfogó ukrán kötelezettségvállalással zárultak. A megállapodás értelmében Ukrajna vállalta, hogy visszaállítja a nemzeti kisebbségi iskolák rendszerét, és a magyar nyelv nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz. A kérdés most az, hogy a kijevi parlament milyen ütemben és milyen formában emeli majd törvényi szintre ezeket az ígéreteket.

A nyelvi jogok területén is fordulatot ígér az egyezség: azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a tíz százalékot, lehetővé válik a magyar nemzeti szimbólumok szabad használata. Magyar Péter úgy fogalmazott, a változások áttörést jelentenek, mert a kárpátaljai magyaroknak joguk lesz szabadon ápolni nemzeti hagyományaikat, szokásaikat, magyar nyelven ünnepelni nemzeti és vallási ünnepeiket, és létrehozni saját nemzeti, kulturális és oktatási intézményeiket. A hallgatók számára így is nyitva marad a kérdés: a gyakorlatban hogyan változik majd meg a mindennapi élet egy kárpátaljai magyar iskola vagy közösség számára.

A mostani bejelentés jelentős mértékben enyhíti azt a feszültséget, amely 2017 óta terhelte a magyar–ukrán kapcsolatokat, amikor Kijev olyan oktatási törvényt fogadott el, amely az ukrán nyelvet tette kötelezővé a középiskolai oktatásban, és Budapest szerint ez tízezrek jogait szűkítette. Magyar Péter berlini látogatásán már jelezte, hogy egy EU-csatlakozásra készülő országnak tiszteletben kell tartania az alapvető emberi jogokat, különösen a nemzeti kisebbségek esetében, most pedig azt hangsúlyozta, hogy „százezer magyar ember kapja vissza alapvető jogait és a reményt, hogy gyermekeinek továbbadhatja kultúráját és identitását”. Az viszont még kérdés, hogy a korábban elmérgesedett, gyakran üzengetésekből álló viszonyrendszer milyen gyorsan alakul át bizalmi együttműködéssé.

A történelmi egyezségnek közvetlen uniós vonatkozása is van: az EU-tagállamok nagykövetei szerdán elindították az első tárgyalási klaszter formális megnyitásának folyamatát Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási tárgyalásaiban, miután Magyarország feloldotta korábbi vétóját. A korábbi, Orbán Viktor vezette kormány rendszeresen blokkolta az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntéseket, most azonban a magyar álláspont szerint a kisebbségi jogok rendezésével elhárult egy kulcsfontosságú akadály. Magyar Péter ugyanakkor világossá tette: nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozási eljárását, szerinte a Nyugat-Balkán országainak ugyanazon elvek mentén kell előrehaladniuk, mint Ukrajnának. Hogy ez a gyakorlatban milyen tempójú bővítési folyamatot jelent, és mennyire lesz egységes az uniós tagállamok hozzáállása, az még nyitott.

A megállapodás politikai értelemben a magyar belpolitikában is új fejezetet jelent, mivel a korábbi évekhez képest éles irányváltást mutat az ukrajnai magyarság ügyének kezelésében. A magyar kormány szerint ezzel az egyezséggel nemcsak a kárpátaljai magyar közösség évtizedes lemaradását sikerült csökkenteni, hanem olyan garanciális elemeket is beépíteni, amelyek az EU-bővítési folyamat során is számonkérhetők Ukrajnán. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése így az lesz, hogy a most papírra vetett vállalások mennyire válnak majd a mindennapi élet részévé a magyar kisebbség számára, és milyen módon befolyásolják Ukrajna útját az Európai Unió felé.